Magyar Tudományos Akadémia székháza

Leírás

Alapításának története mindenki számára ismert: az éves jövedelmét elsőként felajánló Széchenyi István, majd a többi adakozó tette jelképesen is elindítja azt a folyamatot, amit reformkornak nevezünk. Ez vezet a később jól ismert eseményekhez, végül 1865-ben ehhez a székházhoz. A sokak tiltakozását kiváltó döntés, miszerint egy idegen, a porosz királyi építész, Friedrich Stüler terveit fogadják el, később igazolva lett: a neoreneszánsz épület elkészültekor osztatlan lelkesedést aratott. A történelmi levegőjű falak közt járt egykor titkárként Arany János innen sétálva ki a Margitszigetre a tölgyek alá. Itt gyűlt és gyűlik össze a magyar tudomány színe-java. Kevesen tudják, hogy az Akadémia allegóriájának nőalakjául Széchenyi István feleségének Seilern Crescenciának a vonásai szolgáltattak mintát.