Római katolikus templom (Havas Boldogasszony)

Leírás

Aligha lehetett volna szerencsésebb időszak az egyetemes magyar művészettörténetben arra, hogy egy templom ilyen művészi színvonalon megépüljön. Adva voltak az idősebb nemzedék tagjai (a freskókat tervező Körösfői-Kriesch Aladár például) és a fiatal, robbanékony tehetségek (Jánszky Béla, Kós Károly, Györgyi Dénes). Az ő forrongó, újat akaró – de a népi hagyományokat tudatosan integráló – szellemiségük kisugárzása a mai napig áthatja ezt a kivételes templomot. A kívülről puritán, terméskő lábazatú épület tömegformálása az erdélyi templomokat idézi. Annál nagyobb a kontraszt, amikor belépünk a dúsan dekorált szecessziós templomtérbe. Mintha csak egy mesevilágba csöppennénk. A freskók, melyek a Szent Kereszt megtalálásáról szólnak, szinte teljesen beborítják a falakat. A felülvilágítós tető pedig szinte mennyei fénybe vonja őket. Külön érdemes szót ejteni az oltár mögötti üvegablakokról. A terveket Kós Károly készítette, és Mayböhm (Majoros) Károly kivitelezte. A magyar történelem hősei itt összekapcsolódnak a névadó Szűz Máriával. Az első alak Szent István, fején a koronával, kezében egy templom makett. Arcvonásai Kós Károlyt idézik. A középső alak Szűz Mária, kezében a kisdeddel, felhőkön állva. Az ő oldalán pedig Árpádházi Szent Erzsébet torockói népviseletben. Ennek az alaknak a modellje Kós Károly menyasszonya volt. Az alakok kidolgozása, ruhájuk színvilága merőben eltér az addig megszokottól. Külön öröm, hogy a 2010-es felújítás során sikerült a homlokzaton megalkotni – az eredeti tervek alapján – azt a sgrafittót, melyet a tervező idejében pénzhiány miatt már nem készítettek el.

Látogatható: előzetes bejelentkezés után.