Leírás

A Kámoni Arborétum a Nyugat-Dunántúli régióban, Szombathely város belterületén, Kámon Településrészben, 27 hektáros területen helyezkedik el. A tudatos gyűjtést dr. Saághy István kezdte el az 1890-es évek elejétől, aki a II. világháború közepéig 7 hektáros, nemzetközi hírű gyűjteménnyé fejlesztette. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézet kezeli az arborétumot, melynek fejlődését 30 évig Bánó István erdőmérnök tevékenysége és az általa vezetett fenyő nemesítési és magtermesztési kísérletek határozták meg. Ma is mintegy 11 hektár őrzi a korábbi kutatások eredményeit, közülük legjelentősebb, egyben az arborétum egy különös hangulatú része a ma már klónarchívumként szolgáló 4,4 hektáros erdei fenyő oltványtelep.

A kb. 3500 fás taxont bemutató Kámoni Arborétum elsősorban fenyőgyűjteményéről, liliomfáiról (100 fajta) és több mint 3000 darabos (kb. 250 fajta) havasszépe gyűjteményéről híres. A 2010-11-ben, a KEOP támogatásával megvalósított növényrekonstrukció során ezek mellett bővült a bangiták, a bambuszok és a lomblevelű örökzöldek gyűjteménye (elsősorban babérmeggyek, illatcserjék és korallberkenyék). Új fajtagyűjtemények a japán juhar és a fás pünkösdi rózsa gyűjtemény, melyekből 70-70 fajta díszíti a kertet. Szintén a projekt különleges eredménye a magyar nemesítésű kertészeti fajtagyűjtemény és a törpe fenyő gyűjtemény.
A felújítás teljesen megváltoztatta az arborétum arcát és hangulatát is. A kert szerkezete átláthatóvá vált, az Öregpark 80-120 éves fái már messziről megcsodálhatóak, impozáns méreteikkel meglepik a látogatókat. A 2013-ban az év fájának megválasztott háziberkenye Magyarország egyik legnagyobb példánya, csakúgy mint a látogatók kedvence, a mamutfenyő.
Legszebb, megújult tájképi része a Rhododendronos Tó és környéke, mely a felújítás után a Keleti Kert nevet kapta, nem véletlenül – a számtalan Távol- és Közel-Keletről származó különleges fa mellett, a tóban tükröződik a csak nálunk látható, Kínából származó kertépítészeti megoldás, az ún. dendrokolor sziklakert törpecserjékből és erikákból kialakított, „patchworkre” emlékeztető színes szőnyege és itt láthatóak az arborétum első alakfái. A víztükröt tündérrózsák, vízitök és az őshonos mocsári nőszirom díszítik. Különleges élményt nyújtanak a mocsárciprus és oregoni hamisciprus fasorok, utóbbi az 1960-as évek erdészeti fatermesztésbe fogható egzóta-honosítási kísérletei során kerültek az arborétumba.
A kert létrehozása előtti ártéri ligeterdő őshonos növényzetét őrzi az alapító kastélya melletti három 220 éves kocsányos tölgy és az arborétum hossztengelyén végigfutó Gyöngyös patak égerekkel és fűzekkel tarkított partmenti sávja. A patak fő ágát és arborétumi ágát elválasztó gátnál 1986-ban vízesés épült. Koratavasszal tőzike, hóvirág és krókusz szőnyegek gyönyörködtetik a szemet és szívet. Az arborétumban látható hazánk első 1956-os forradalomnak emléket állító műve, egy malonyai tujákból készült „labirintus”, melyet Bánó István 1957-ben ültetett.
A látogatók kényelmét szintén ÚSZT pályázatból épült akadálymentes látogatóközpont szolgálja, ahova információkért és az érdekes időszaki kiállításokért is érdemes betérni. Az arborétumban sok pad, asztalok, esővédők segítik a pihenést, piknikezést, 500 fajtajelölő és 10 ismeretterjesztő tábláról lehet megismerni a kert növényeit, történetét, kutatásait valamint a fa és az erdő kapcsolatát az emberi élettel, lélekkel. Mert erdő nélkül nincs emberi élet.

Nyitva tartás:
   nyitva minden nap (kivéve december 24-26 és 31-január 1.)
   április 16-október 15-ig: 09.00-17.00
   október 16 - április 15-ig: 09.00-19.00.

Szálláshelyek

Hotel Familia

Hotel Familia ** - Zamárdi

Ezen az oldalon tud ajánlatot kérni vagy lefoglalni szállását.


<< Vissza

Környékbeli látnivalók

További látnivalók »

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím:

Magyarország

Cikkek