Esterházy kastély

Leírás

A földről nézve talán nem is tudja a szem egyszerre átfogni ennek a nagyszerű épületegyüttesnek a teljes szépségét. Azt pedig felsorolni szinte lehetetlen, ki mindenki szállt meg e falak között. Ahogy mondani szokás – és itt ez nem költői túlzás – királyok, hercegek, grófok. A kastélyt, a barokk magyarországi reprezentánsát, vagy ahogy Goethe nevezte a „tündérbirodalmat” a sikeres katonai pályát maga mögött tudó Esterházy Miklós építtette 1763-1766 között. Egyik tervezője Melchior Hefele (a bécsi magyar testőrség rajztanára volt, itt találkozott a herceggel), másikuk Jacobi Miklós volt. A szimmetriájában és méretében egyaránt lenyűgöző épület rokokóba hajló belső terei, a gyönyörű kovácsoltvas munkák az építés korának legmagasabb művészi és szakmai színvonalát mutatják fel. A fényűzés páratlan külsőségei mellett azonban a herceg nem feledkezett meg a formát megtölteni tartalommal: bőkezű mecénási tevékenysége mindenre kiterjedt. Leginkább maradandó emlékét azonban az egyetemes zenetörténet egyik kimagasló alakjának Joseph Haydnak köszönheti. Az Eszterházán (mert a kastély megépülése óta így nevezték az egykor Süttört) töltött évtizedekben alkotta remekműveinek sorát a halhatatlan komponista. Eszterháza pedi azóta sem feledkezik meg róla: zenéje évről-évre felcsendül a falak között.
Ami a kastély viszontagságos 20. századi történetéről elmondható volna, az nem mindig válik dicsőségünkre, de a közelmúlt nagyszabású felújításai igazi reményt keltenek az idelátogatókban, hogy újra egy fényes korszak következik a kastély történetben.
A Kastélymúzeum pedig – a felújítás ütemének függvényében – olyan részekbe is betekintést enged, ami a nagyközönségtől eddig el volt zárva.

Az Esterházy-kastély nyitva tartása:
Naponta 10–18 óráig. Szünnap: hétfő.
A pénztár zárása: 17 óra.